II.2.4) ponthoz:
Dél-Budapestnek szüksége van egy új hídra. Ez régi adósság, hiszen Csepel és Budapest 1.1.1950-jei egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között. Beszédes az a tény is, hogy a Duna belvárosi szakaszán csaknem kilométerenként van egy híd, miközben a Duna alsóbb, Csepelt is magában foglaló szakaszán 15 kilométeren át nincs átkelési lehetőség. Az új híd építéséről az akkori Fővárosi Közgyűlés már 1993-ban döntött, ám erre eddig nem jutott pénz.
A Kormány orvosolni akarja ezt az áldatlan helyzetet, ezért – Tarlós István kezdeményezésére – Budapest Főváros Önkormányzata egyetértésével úgy döntött, meg kell kezdeni egy új, villamosközlekedéssel együtt 2×3 sávos Duna-híd előkészítését és tervezését.
Jelenleg az Árpád-, és a Rákóczi-hidak között naponta 440 ezer gépjármű halad át, az Új déli Duna-híd tehát egy 10 százalékos forgalomcsökkentést eredményez, a XXI. kerület és a XI. kerület központja közötti átlagos menetidő 20 percről 14 percre csökken, és kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válik a közlekedés, a Petőfi- és Rákóczi hidak körüli zsúfoltság elkerülhetővé válik a csepeliek számára.
A leendő új budapesti Duna-hídnak jelentős városarculat-formáló szerepe is van, hiszen meghatározza Budapest déli területeinek városképét, lakóinak életminőségét. A híd megvalósítása ezért nemcsak nemzedékeken átívelő lehetőség, de ezzel együtt járó felelősség is, amellyel jól kell tudni élni. Erre figyelemmel a kormány egyetértett azzal, hogy a híd tervezőjét – budapesti híd tekintetében, 1894 óta először – nemzetközi tervpályázat keretében válasszák ki. A nemzetközi tervpályázatra 17 pályamű érkezett. Az első díjat – és így az új, 2x3 forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas híd megtervezésének lehetőségét a rotterdami Erasmus-hidat is megálmodó UNStudio, Buro Happold Engineering alkotta konzorcium nyerte.
Az új déli Duna híd megteremtheti a már nagyon hiányzó, gyors és közvetlen összeköttetést a főváros aranytartaléka, Csepel és térsége, valamint a szomszédos budai és pesti kerületek között, amely elképzelést a ’80-as évek óta szakmai egyetértés övez. Ezzel nem csupán a közvetlenül érintett kerületek lakosainak lesz majd élhetőbb városrészük, hanem a fővárosiaknak is. Az új híd napi 55 ezer autóval tehermentesíti a túlzsúfolt belvárosi hidakat, az Üllői út forgalmát pedig napi hatezer gépjárművel csökkentheti, így minden Budapesten közlekedő érezheti majd a forgalom csökkenését.
