III. szakasz: Jogi, gazdasági, pénzügyi és műszaki információk
III.1)Az alvállalkozói szerződéssel kapcsolatos feltételek
III.1.1)A szerződést biztosító mellékkötelezettségek:
Ajánlatkérő a teljesítés során megvalósítandó tervezési és kivitelezési szakaszokhoz kíván kötbérterhes részteljesítési határidőket és ahhoz kapcsolódó szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (kötbéreket) rendelni.
A kötbérterhes teljesítési szakaszok és határidők az alábbiak:
1.) A Megrendelőnek és az általa kijelölt tervellenőr részére az alapozási kiviteli tervdokumentáció átadásának határideje a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított max. 30. naptári nap.
2.) A Megrendelőnek és az általa kijelölt tervellenőr részére a vasbeton- és acélszerkezetek kiviteli tervdokumentációja átadásának határideje a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított max. 90. naptári nap.
3.) A Megrendelőnek és az általa kijelölt tervellenőr részére a belsőépítészeti tervdokumentáció átadásának határideje a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított max. 140. naptári nap.
4.) A Megrendelőnek és az általa kijelölt tervellenőr részére a teljes körű kiviteli tervdokumentáció átadásának határideje a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított max. 150. naptári nap.
5.) Alapozási munkák készre jelentésének részhatárideje: a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított max. 115. naptári nap.
6.) Vasbeton és acélszerkezetek készre jelentésének részhatárideje: a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított max. 255. naptári nap.
7.) Játéktér pályaszerkezet (beleértve a pályafüvesítést is) készre jelentésének részhatárideje: a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított max. 310. naptári nap.
8.) Külső munkák, környezetrendezés, útépítési feladatok, közműbekötések, elektromos bekötések készre jelentésének részhatárideje: a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított max. 352. naptári nap.
9.) A véghatáridő: (hiánymentes műszaki átadás-átvétel lezárása és birtokbaadás időpontja) a szerződés mindkét fél általi aláírástól számított max. 360. nap. A véghatáridő utolsó napjára a nyertes ajánlattevő köteles az Ajánlatkérővel (Építtetővel) együttműködésben megszerezni a nem jogerős használatba vételi engedély(ek)et, továbbá szükséges a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása, a megvalósulási tervdokumentáció átadása, valamint a sikeres birtokbaadás. Az üzemelést és a használatot nem zavaró hiba és hiányok javítása ezt követően is folyhat, a Felek által a műszaki átadás-átvételi eljárás során rögzített feltételek alapján.
Az egyes szakaszokhoz kapcsolódó pontos műszaki tartalmat (alapozási kivitelei tervek, vasbeton- és acéleszerkezetek kiviteli tervei, teljeskörű kiviteli tervdokumentáció átadása, stb.) Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció műszaki leírás részében definiálta. A fentiekben szereplő határidők a felsorolt teljesítési szakaszokra vonatkozó legvégső teljesítési határidőket jelentik, amik elmulasztása a késedelmi kötbér alkalmazását vonja maga után. A részhatáridő(k) nem teljesítésére vonatkozó késedelmi kötbér azonban csak abban az esetben kerül érvényesítésre, ha a véghatáridőre a nyertes ajánlattevő nem teljesít szerződésszerűen. Az Ajánlatkérő minden egyes részteljesítés vonatkozásában előteljesítést elfogad. A teljes egyértelműség kedvéért a fentiekben hivatkozott összes teljesítési szakaszba (beleértve a végteljesítést is) tartozó feladatok abban az esetben minősülnek a vonatkozó kötbérterhes részhatáridőre szerződésszerűen teljesítettnek, amennyiben a vonatkozó, kötbérterhes részhatáridőre (vagy véghatáridőre) az Ajánlatkérő az érintett teljesítési szakaszba tartozó ajánlattevői szolgáltatásokat a vállalkozási szerződés szerinti, vonatkozó átadás-átvételi eljárásrend keretében a készre jelentést elfogadta.
Késedelmi kötbér: A Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Ennek megfelelően Ajánlatkérő késedelmi kötbért határoz meg a szerződésben foglalt teljesítési – rész és véghatáridők késedelmes teljesítésére vonatkozóan, amennyiben nyertes ajánlattevő olyan okból, amelyért felelős késedelmesen teljesít.
A késedelmi kötbért a szerződés teljesítése során felmerülő részhatáridők vonatkozásában a véghatáridő elmulasztása esetén érvényesíti az Ajánlatkérő.
A késedelmi kötbér alapja a fentiekben hivatkozott részhatáridők közül az 1., 2., 3. és 4. valamint a 9. (az első, második, harmadik és negyedik, valamint a kilencedik) részhatáridő esetében a tartalékkeret nélkül számított teljes, nettó szerződéses ellenérték.
Az összes többi részhatáridő (a teljes egyértelműség kedvéért az 5., 6., 7. és 8., vagyis ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik részhatáridők) esetében a kötbér alapja a tartalékkeret nélkül számított teljes, nettó szerződéses ellenértéknek a késedelemmel érintett részhatáridőben teljesítendő szolgáltatásokra eső része. A késedelmi kötbér mértéke minden esetben a kötbéralap 0,5 %-a (fél százaléka) a késedelem 1-5. (elsőtől az ötödik) naptári napjaira, a 6. (hatodik) késedelmes naptári naptól kezdődően pedig a kötbéralap 1 %-a (egy százalék). A késedelmi kötbér összesített, maximális mértéke a tartalékkeret nélkül számított teljes, nettó szerződéses ellenérték 20 %-a (húsz százalék).
Ajánlatkérő a késedelmi kötbér összegét jogosult a nyertes ajánlattevő által kiállított (rész)számlába beszámítani a Kbt. 130. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.
Meghiúsulási kötbér: A Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. A meghiúsulási kötbért Ajánlatkérő abban az esetben érvényesíti, ha a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyért a nyertes ajánlattevő felelős.
A meghiúsulási kötbér mértéke a tartalékkeret nélkül számított nettó vállalkozási díj (teljes nettó szerződéses ellenérték) 15 %-a (tizenöt százaléka).
Amennyiben a nyertes ajánlattevőnek kötbérfizetési kötelezettsége merül fel, Ajánlatkérő a kötbér összegével csökkentve fizeti ki a nyertes ajánlattevő aktuális/esedékes számláját, figyelemmel ugyanakkor a Kbt. 130. § (6) bekezdésben foglaltakra. Kötbérfizetési kötelezettség esetén nyertes ajánlattevő köteles külön nyilatkozatban is elismerni az Ajánlatkérő követelését. Amennyiben nyertes ajánlattevő a kötbérfizetési kötelezettségének elismerését jogszerűtlenül megtagadja, Ajánlatkérő jogosult érvényesíteni vele szemben minden e kötelezettsége megszegéséből eredő károkat, költségeket, elmaradt hasznokat. Megrendelő a kötbéren felül jogosult mindazon kárának követelésére, amely máshonnan nem térül meg.
Jótállás: Nyertes ajánlattevő a sikeres és hiánytalan műszaki átadás-átvétel (a fentiekben meghatározott 9. – kilencedik – teljesítési szakasz szerződésszerű teljesítése) napjától számított 36 (harminchat) hónap időtartamra a szerződésben foglalt valamennyi munkára teljeskörű jótállást köteles vállalni. A jótállási időszak a sikeres és hiánytalan műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárását követő napon kezdődik. Esetleges javítás vagy kicserélés esetén a jótállási idő a javított/kicserélt részre vonatkozóan újrakezdődik.
Teljesítési biztosíték: Ajánlatkérő teljesítési biztosítékot ír elő a szerződés tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatásának 5 %-ával megegyező mértékben. A teljesítési biztosítéknak a szerződés hatálybalépésétől kell rendelkezésre állnia, azt a Kbt. 126. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon kell rendelkezésre bocsátani. A teljesítési biztosítéknak a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárásának napjáig kell érvényben lennie. A szerződés nyertes ajánlattevő általi nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére ajánlatkérő a teljesítési biztosíték terhére a szerződésszegésből eredő igényeinek érvényesítése érdekében kielégítést kereshet.
Ajánlattevőnek – a Kbt. 126. § (5) bekezdése szerint – nyilatkozatot kell csatolnia ajánlatához a teljesítési biztosíték határidőre történő rendelkezésére bocsátásáról.
Jólteljesítési (jótállási) biztosíték: Ajánlatkérő jólteljesítési biztosítékot ír elő a szerződés tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatásának 5 %-ával megegyező mértékben. A jólteljesítési biztosítékot a szerződés teljesítésének időpontjában (a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában) kell a Kbt. 126. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon rendelkezésre bocsátani, és a jótállási kötelezettség lejártáig érvényességét fenn kell tartani.
Ajánlattevőnek – a Kbt. 126. § (5) bekezdése szerint – nyilatkozatot kell csatolnia ajánlatához a jólteljesítési biztosíték határidőre történő rendelkezésére bocsátásáról.
Előleg-visszafizetési biztosíték: Amennyiben a Nyertes ajánlattevő előleget igényel, arra akkor jogosult, ha az előleggel azonos mértékű biztosítékot nyújt. Mértéke tehát az előleg teljes összegével megegyezik. A nyertes ajánlattevőnek az előleg-visszafizetési biztosítékot a Kbt. 126. § (6) bekezdésének a) pontjában meghatározott módon, legkésőbb az előlegbekérő levél benyújtásának időpontjáig az ajánlatkérő rendelkezésére kell bocsátania. Az előleg-visszafizetési biztosíték nyújtása az előleg rendelkezésre bocsátásának feltétele. Az előleg-visszafizetési biztosítéknak az előleg teljes visszafizetéséig, illetőleg elszámolásáig rendelkezésre kell állnia. Az előleggel kapcsolatos biztosíték nyújtása értelemszerűen csak abban az esetben kötelező, ha nyertes ajánlattevő az előleg lehetőségével élni kíván.
Ajánlattevőnek – a Kbt. 126. § (5) bekezdése szerint – nyilatkozatot kell csatolnia ajánlatához az előleg-visszafizetési biztosíték határidőre történő rendelkezésére bocsátásáról.
A szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó egyéb előírásokat az ajánlati dokumentáció tartalmazza.
III.1.2)Fő finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre:
Az ellenszolgáltatás a nyertes ajánlattevő általi (rész)teljesítést, az ajánlatkérő (műszaki ellenőr) által ennek elismeréseként kiállított (rész)teljesítésigazolás alapján helyesen kiállított (rész)számla kézhezvételét követően átutalással, forintban kerül kiegyenlítésre a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:130. § (1)-(2) bekezdései szerinti határidőben, figyelembe véve a Kbt. 130. § (3), (5) és (6) bekezdéseit és 131. § szakaszát és a 306/2011 Kormányrendelet 12- 14. § szakaszait, valamint a szerződésben részletesen meghatározottakat.
A teljesítés igazolására a Kbt. 130.§ (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak irányadóak.
Az árat átalányáron kell megadni, az sem árfolyamváltozás, sem más ok következtében nem módosulhat automatikusan. A garanciális időszaki hibaelhárításnál sem kiszállási díj sem más költség nem számítható fel.
Az ajánlattétel, az elszámolás a szerződéskötés és a kifizetés pénzneme: HUF.
Az építési beruházás túlnyomó részben állami támogatásból valósul meg, továbbá a 269/2014. (XI. 4.) Korm. rendelet alapján az építési beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.
A beszerzés részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásából valósul meg a 2011. évi CXCV. törvény, a 368/2011. (XII. 31.) Korm. r., a 27/2013. (III. 29.) EMMI rendelet, a 15/2012. (XI. 13.) EMMI utasítás és a 1980/2013. (XII. 29.) Korm. határozat alapján. A támogatási összeg forrása: a 2013. évi CCXXX. törvény 1. sz. Melléklete, XX. fejezet, 20/24/14/10 Budapest Hidegkuti Nándor Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése” fejezeti kezelésű előírányzat Budapest Hidegkuti Nándor Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése” megnevezésű részfeladat.
A nyertes ajánlattevő előleget igényelhet, de az előleg igénylése nem kötelező. Amennyiben a nyertes ajánlattevő előleget igényel, úgy ajánlatkérő azt az alábbiak szerint tudja biztosítani:
Ajánlatkérő a Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján maximum a szerződés tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összegű előleget biztosít a nyertes ajánlattevő számára. Az előleg igénybevételének feltétele az igénybe venni kívánt előleg mértékével azonos mértékű, feltétel nélküli előleg visszafizetési biztosíték rendelkezésre bocsátása. Az előleg visszafizetési biztosítékot a Nyertes ajánlattevő – választása szerint – teljesítheti az igényelt előleg összegével megegyező összegű, a Kbt. 126. § (6) bekezdés a) pontjában említett biztosítékok bármelyikének rendelkezésre bocsátásával. Az előleg kifizetésének a feltétele a biztosíték rendelkezésre bocsátása. Az előleg kifizetése a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti határidőben történik, feltéve, hogy a kifizetés egyéb feltételei teljesültek. Az előleget az Ajánlatkérő az előlegbekérő alapján fizeti ki a Nyertes ajánlattevőnek legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül. Az előlegbekérőt, az eredeti példányban benyújtandó előleg-visszafizetési biztosítékkal egy időben, legkésőbb a szerződéskötést követő 15 napon belül (jogvesztő határidő) kell benyújtani.
Az előlegként kifizetett összeg az utolsó 3 részszámlában kerül elszámolásra. A végszámlában előleg nem számolható el.
Nyertes ajánlattevő a kivitelezés műszaki előrehaladásához (készültségéhez) igazodóan, minden esetben az Ajánlatkérő (műszaki ellenőr) által kiadott rész- vagy végteljesítés igazolás alapján, havonta utólag egy darab részszámlát, valamint 1 db végszámlát jogosult benyújtani, az alábbiak szerint:
Részszámlák:
Részszámla havonta a műszaki előrehaladás arányában utólag, a műszaki ellenőr által igazolt teljesítést követően nyújtható be. A részszámla benyújtásának feltétele továbbá, hogy annak minimális értéke nem lehet kisebb, mint a tartalékkeret nélkül számított nettó ajánlati ár 0,5 %-a.
Az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés tartalékkeret és áfa nélkül számított értékének 70 százalékánál, de nem lehet magasabb a szerződés tartalékkeret és áfa nélkül számított értékének 90 százalékánál. A teljesítéskor felhasznált tartalékkeret összege csak a végszámlában számolható el. A részszámlák szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg.
A Nyertes ajánlattevőnek az ajánlatban becsatolandó Építési és tervezési minőség- és folyamatbiztosítási terve a fentiekkel összhangban kell, hogy benyújtásra kerüljön.
Műszaki előrehaladás (beleértve a tervezési szakaszt is) alatt Ajánlatkérő a Vállalkozó, által a műszaki előrehaladás során elkészített, beépített, a műszaki ellenőrök által elfogadott építőipari teljesítmény – az ajánlatba becsatolt, árazott költségvetési tételekkel beárazott – nettó értékének a tartalékkeret nélküli nettó vállalkozási díjhoz viszonyított arányát érti.
Végszámla benyújtására valamennyi tevékenység elvégzését, szerződésszerű teljesítését követően, a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lebonyolítása és a megvalósulási tervdokumentáció átadása után van lehetőség a birtokbaadást követően. Nyertes ajánlattevő az építményre kiadott nem jogerős használatba vételi engedély Ajánlatkérő általi kézhezvételét követően, de nem korábban, mint a sikeres műszaki átadás átvételi eljárás lezárása után, az építési műszaki ellenőr által kiadott, a teljesítést igazoló teljesítésigazolás kiállítását követően jogosult a nettó Szerződéses Ár tartalékkeret nélküli részének fennmaradó minimum 10 %-áról, valamint az esetlegesen felhasznált, a nettó vállalkozási díj maximum 3 %-ának megfelelő összegű tartalékkeret terhére elszámolható munkálatok ellenértékéről számlát benyújtani, amely egyben végszámlának is minősül.
Tartalékkeret: A tartalékkeret (kizárólag feltételesen, a vállalkozási szerződésben rögzített szabályok szerint felhasználható összeg) mértéke a teljes nettó vállalkozási díj 3 %-a. A tartalékkeret felhasználásának szabályait, lehetséges eseteit, valamint pénzügyi feltételeit részletesen a dokumentáció tartalmazza (szerződéstervezet). A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel a dokumentációban részletezettek szerint.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a számla benyújtása és kiegyenlítése során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény (Art.) 36/A. § rendelkezéseit mind a vállalkozó, mind az alvállalkozó esetében alkalmazni kell.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 125. § (4)-(7) bekezdésében foglaltakra is.
Ajánlatkérő a 2007. évi CXXVII. törvény. 142. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel nyilatkozik arról, hogy a 312/2012. (XI. 8.) – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Kormány. rendelet alapján a stadion kivitelezése építési engedélyezési eljárás köteles, amelynek megfelelően az általános forgalmi adót az építési kivitelezési tevékenységek vonatkozásában a szolgáltatás igénybevevője fizeti. Nyertes ajánlattevő a 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: ÁFA tv.) 142. § (7) bekezdése alapján köteles olyan számla kibocsátásáról gondoskodni az építési kivitelezési tevékenységek vonatkozásában, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel, továbbá a számla az ÁFA tv. 169. § n) pontjában foglaltaknak megfelelően tartalmazza a „fordított adózás” kifejezést.
A részletes fizetési feltételeket az ajánlattételi dokumentáció részét képező szerződéstervezet tartalmazza.
III.1.3)A közös ajánlatot tevő nyertesek által létrehozandó gazdasági társaság, illetve jogi személy:
Ajánlatkérő a Kbt. 27.§-a alapján nem teszi lehetővé nyertes ajánlattevő(k)nek gazdálkodó szervezet létrehozását a szerződés teljesítése érdekében. Ajánlatkérő projekttársaság alapítását az önálló ajánlattevők vonatkozásában is kizárja jelen közbeszerzési eljárás vonatkozásában.
III.1.4)Egyéb különleges feltételekA szerződés teljesítésére különleges feltételek vonatkoznak: nem
III.2)Részvételi feltételek
III.2.1)Az ajánlattevő/részvételre jelentkező személyes helyzetére vonatkozó adatok (kizáró okok), ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat isAz alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 56. § (1) bekezdésében, a Kbt. 57. § (1) bekezdésének a) – d) pontjaiban foglalt kizáró okok bármelyike fennáll.
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, akivel szemben a Kbt. 56. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennáll.
Igazolás módja:
Az ajánlattevőnek ajánlatában a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2-8.§ 10-11. § szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá.
Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban a Kbt. által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.
Az ajánlattevő az alvállalkozója és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában a Kbt. 58. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot köteles benyújtani a Kbt. 56. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okok hiányáról.
Az ajánlattevő választása szerint saját nyilatkozatot nyújt be arról, hogy nem vesz igénybe a Kbt. 57. § (1) bekezdésének a) – d) pontjaiban foglalt kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 57. § (1) bekezdésének a) – d) pontjaiban foglalt kizáró okok hatálya alá, vagy az eljárásban megjelölt alvállalkozó nyilatkozatát – a meg nem jelölt alvállalkozók tekintetében benyújtott ajánlattevői nyilatkozat mellett -, valamint az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet nyilatkozatát nyújtja be arról, hogy a szervezet nem tartozik a Kbt. 57. § (1) bekezdésének a) – d) pontjaiban foglalt kizáró okok hatálya alá.
A 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése alapján az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató gazdasági szereplőknek szerepelniük szükséges az 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. A nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőknek a letelepedésük szerinti ország nyilvántartásában szükséges szerepelniük (feltéve, hogy a letelepedés szerinti ország joga azt előírja). A nyilvántartásban szereplés tényét – amennyiben a Kbt. 36. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartásokban a vonatkozó adatok, illetve tények ingyenes ellenőrzésére nincsen mód – a nyilvántartás kivonatának, a nyilvántartást vezető szerv által kiállított igazolásnak vagy a nyilvántartásban szereplés tényét igazoló dokumentumnak az egyszerű másolatban történő benyújtásával szükséges igazolni. Fentiekre tekintettel ajánlattevő csatoljon ajánlatában egy nyilatkozatot arról, hogy az ajánlatában megjelölt mely gazdasági szereplők fognak építőipari kivitelezési tevékenységet végezni, és adja meg ezen szervezetek regisztrációs/nyilvántartási számát.
A kizáró okok tekintetében az ajánlattevők, alvállalkozók, valamint az ajánlattevő által az alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet által tett nyilatkozatok keltezése nem lehet korábbi a jelen felhívás feladásának napjánál.
A kizáró okok fenn nem állását a Közbeszerzési Hatóság által (KÉ 2014. évi 57. szám; 16.5.2014.) közzétett „A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 56-57. §-ában, valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2-3. §-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában” tárgyú útmutató alapján, valamint a Közbeszerzési Hatóság által (KÉ 2012. évi 61. szám; 1.6.2012.) közzétett „A közbeszerzési eljárás során benyújtandó, kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában” tárgyú útmutató alapján szükséges igazolni.
A Kbt. 75.§ (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján ajánlatkérő kizárja azon ajánlattevőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, akinek a részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.
III.2.2)Gazdasági és pénzügyi alkalmasságAz alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: P/1.
Ajánlattevő csatolja a Kbt. 55. § (1) bekezdésének d) pontja és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének a) pontja alapján valamennyi számlavezető pénzügyi intézményétől származó, a jelen ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított 2 év (24 hónap) valamennyi pénzforgalmi számlájáról szóló, a jelen ajánlati felhívás feladásának napjánál nem régebbi nyilatkozatot az alábbi tartalommal, attól függően, hogy ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak:
— pénzforgalmi számla száma,
— mióta vezeti a pénzforgalmi számlát,
— a pénzforgalmi számlán a jelen ajánlati felhívás feladásának napját megelőző 2 évben (24 hónapban) volt-e 15 napot meghaladó időtartamú sorba állítás.
(Ajánlatkérő „sorba állítás” alatt a 2009. évi LXXXV. törvény 2. § 25. pontjában meghatározott fogalmat érti.)
P/2. – P/3.
A Kbt. 55. § (1) bekezdésének d) pontja és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének b) pontja alapján Ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén bármelyik közös ajánlattevő) csatolja a jelen ajánlati felhívás feladását megelőző három beszámolóval lezárt üzleti évre vonatkozó, saját vagy jogelőd – a számviteli törvénynek megfelelő beszámolójának egyszerű másolatát a kiegészítő melléklet és a független könyvvizsgálói jelentés csatolása nélkül (ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét). A beszámolónak elég a mérleg és az eredmény-kimutatás részét benyújtani, ajánlatkérő a kiegészítő melléklet benyújtását nem kéri. Amennyiben az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló csatolása az ajánlatban nem szükséges. Amennyiben az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga nem írja elő a beszámoló közzétételét, úgy nyilatkozat benyújtása szükséges a vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében.
Ha az ajánlattevő a számviteli jogszabályoknak megfelelő beszámolóval azért nem rendelkezik az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről szóló nyilatkozattal jogosult igazolni. Ebben az esetben az ajánlattevő működésének ideje alatt a közbeszerzés tárgyából (magasépítési kivitelezési és tervezési tevékenységből) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételének el kell érnie vagy meg kell haladnia az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott értéket. (Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés)
A 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése alapján amennyiben az ajánlattevő az 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló benyújtása nem lehetséges, az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.
P/4.
A Kbt. 55. § (1) bekezdésének d) pontja és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének c) pontja alapján Ajánlattevő csatolja nyilatkozatát a jelen ajánlati felhívás feladását közvetlenül megelőző kettő üzleti év teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetve ugyanezen időszak közbeszerzés tárgyából (magasépítési kivitelezési és tervezési tevékenységből) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, attól függően, hogy ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak.
Amennyiben az ajánlattevő nem rendelkezik a jelen ajánlati felhívás feladását közvetlenül megelőző kettő üzleti év árbevételi adataival, úgy a tevékenysége megkezdése óta eltelt időszak teljes nettó árbevételének, illetve közbeszerzés tárgya – magasépítési kivitelezési és tervezési tevékenység – szerinti nettó árbevételének kell elérnie az előírt összeget.
A 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése alapján amennyiben az ajánlattevő a 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.
A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14.§ (4a) bekezdése alapján építési beruházás közbeszerzése esetén, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői névjegyzékében megjelenített fenti – III.2.2. pontban foglalt – előírásoknak megfelelő dokumentumok bizonyítják, hogy a gazdasági szereplő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, a követelmény és a megfelelést igazoló dokumentum helyének pontos megjelölését is köteles elfogadni az ajánlatkérő a – III.2.2. pontban – fentiek szerint, a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 14.§ (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok benyújtása helyett.
A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdése szerint azokban az esetekben, amelyekben a 18. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke bizonyítja – figyelemmel a 18. §-ban és 20. §-ban foglaltakra is -, hogy a gazdasági szereplő megfelel az adott alkalmassági követelménynek, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni a fentiek szerint, a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 14.§ (1) bekezdésében foglalt egyéb igazolási módok helyett.
A Kbt. 55. § (5) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik.
A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlattevő az alkalmasság igazolása során a Kbt. 55. § (5) bekezdés szerint más szervezet kapacitására a következő esetben támaszkodhat:
c) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során – az a) pontban foglalt esetektől eltérően – akkor is, ha az adott alkalmassági követelmények nem a teljesítéskor ténylegesen rendelkezésre bocsátható erőforrásokra vonatkoznak. Ebben az esetben az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): P/1.
Ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére, amennyiben bármelyik pénzforgalmi számláján a jelen ajánlati felhívás feladásának napját megelőző 2 évben (24 hónapban) 15 napot meghaladó mértékű sorba állítás fordult elő.
P/2.
Ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére, amennyiben saját vagy jogelődje számviteli jogszabályoknak megfelelő beszámolója alapján a mérleg szerinti eredménye a jelen ajánlati felhívás feladását megelőző három beszámolóval lezárt üzleti évben egynél több üzleti évben negatív volt.
P/3.
Ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére, amennyiben az ajánlattevőnek vagy jogelődjének a jelen ajánlati felhívás feladását megelőző három beszámolóval lezárt üzleti év bármelyikében saját tőkéje kisebb, mint a jegyzett tőkéje.
(P/2.; P/3. vonatkozásában, a Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés fennállása esetében: Amennyiben az ajánlattevő a számviteli jogszabályoknak megfelelő beszámolóval azért nem rendelkezik az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről szóló nyilatkozattal jogosult igazolni. Ebben az esetben az ajánlattevő alkalmatlan, amennyiben ajánlattevő működésének ideje alatt a közbeszerzés tárgyából származó (magasépítési kivitelezési és tervezési tevékenységből) általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele nem éri el vagy nem haladja meg a 3 500 000 000 HUF-ot.)
P/4.
Ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére, amennyiben a jelen ajánlati felhívás feladását közvetlenül megelőző kettő üzleti év összességében a teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele nem éri el a 4 700 000 000 HUF-ot, illetve a jelen ajánlati felhívás feladását közvetlenül megelőző kettő üzleti év összességében a közbeszerzés tárgyából (magasépítési kivitelezési és tervezési tevékenységből) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele nem éri el a 3 500 000 000 HUF összeget.
A Kbt. 55. § (4) bekezdése alapján, a Kbt. 55. § (1) bekezdésének d) pontja szerint, a P/1.-P/3. pontokban meghatározott követelménynek, amely értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztatható a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha a közös ajánlattevők közül egy felel meg, míg a P/4. pontban meghatározott követelménynek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
III.2.3)Műszaki, illetve szakmai alkalmasságAz alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
M/1.
A Kbt. 55. § (1) bekezdésének a) pontja és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jelen ajánlati felhívás feladásának napját megelőző öt évben (60 hónap) befejezett (műszaki átadás-átvétellel lezárult), szerződésszerűen (szerződésnek és az előírásoknak megfelelően) teljesített legjelentősebb referenciáinak ismertetése ajánlattevő, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet cégszerű nyilatkozatával és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése szerint a szerződést kötő másik fél által adott igazolással. A cégszerű nyilatkozatban meg kell jelölni az igazolni kívánt alkalmassági minimumkövetelmény jelen felhívás III.2.3. M/1. pontja szerint meghatározott pontos számát (M/1.1. a-e – M/1.2.).
Az igazolás(ok)ban meg kell adni legalább a szerződést kötő másik fél nevét és székhelyét, az ellenszolgáltatás összegét (nettó Ft), a referencia tárgyát (az előírt alkalmassági minimumkövetelménynek megfelelően részletezett tartalommal), a teljesítés idejét (év/hónap/nap) és helyét, továbbá az igazolás(ok)ban nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.
A vonatkozó referencia igazolásból derüljenek ki a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése szerinti elfogadhatóságához szükséges adatok, feltételek. A csatolt igazolás(ok)ból derüljenek ki egyértelműen az előírt alkalmassági minimumkövetelmények!
Befejezettnek minősül a szerződés tárgyát képező referencia, amelynek sikeres műszaki átadás-átvételére az ajánlati felhívás feladását (felhívás VI.5. pontja) megelőző 60 hónapban került sor.
Amennyiben a megjelölt szerződés teljesítése során az alkalmassági minimumkövetelményt igazoló fél közös ajánlattevőként nyert eljárás alapján a közös ajánlattevők egyikeként vagy alvállalkozóként vett részt, úgy az ellátott feladat(ok) tárgya, százalékos aránya és ennek, vagy ezek nettó ellenértéke is meghatározandó, ugyanis Ajánlatkérő csak és kizárólag a referenciamunkának az alkalmasságot igazolni kívánó személyre/szervezetre eső hányadát veszi figyelembe az alkalmassági követelménynek való megfelelés vizsgálata során.
Ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra vonatkozó referencia igazolás nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás egésze tekintetében köteles elfogadni, feltéve, hogy a teljesítés a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt, és az igazolást benyújtó ajánlattevő által végzett teljesítés aránya elérte a 15 %-ot.
M/2.
A Kbt. 55. § (1) bekezdésének c) pontja és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésének d) pontja alapján cégszerűen aláírt nyilatkozat a jelen ajánlati felhívás feladását közvetlenül megelőző utolsó kettő évre vonatkozó éves átlagos statisztikai állományi létszámáról.
M/3.
A Kbt. 55. § (1) bekezdésének a) pontja és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésének e) pontja alapján Ajánlattevő cégszerű nyilatkozattal ismertesse azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősök – nevét, képzettségét, szakmai tapasztalatát – az adott szakemberrel igazolni kívánt alkalmassági minimumkövetelmény pontos számának megjelölésével együtt -, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Az előírt végzettség az iskolai oklevél egyszerű másolatban történő benyújtásával, a szakmai gyakorlat és tapasztalat az önéletrajz saját kezűleg aláírt példányának benyújtásával igazolandó. Ahol a szakmai tapasztalat vonatkozásában időtartamban került meghatározásra a minimumkövetelmény, ott az önéletrajznak a szakmai tapasztalat idejét év, hónap megjelöléssel kell tartalmaznia, azzal, hogy a szakmai tapasztalat a felsorolt, a minimumkövetelménynek megfelelő tárgyú korábbi projektek időtartamaiból kerül megállapításra és igazolásra. A minimumkövetelmény szerint időtartamban megállapított szakmai tapasztalat igazolására megjelölt munkák (korábbi projektek) időtartamai esetében fellépő időintervallum átfedés, az ugyanazon időszak alatt megszerzett szakmai tapasztalat nem minősíthető többszörös szakmai tapasztalati időként. Az önéletrajzból egyértelműen megállapíthatónak kell lenni az alkalmassági követelményeknek való megfelelés. Így ajánlatkérő kiemelten felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az önéletrajznak szövegszerűen kell tartalmaznia azokat a minimális fordulatokat, melyeket ajánlatkérő az alkalmassági követelmények esetén előír. Továbbá csatolni kell a teljesítésbe bevonni kívánt szakember saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatát.
Amennyiben az M/3.2. – M/3.10. pontok tekintetében megajánlott szakember a szakmagyakorlási jogosultságot igazoló kamarai nyilvántartás (kamarai névjegyzék) szerint a felhívás adott pontja tekintetében ajánlatkérő által meghatározott jogosultsággal rendelkezik, abban az esetben a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettség és a jogosultság megszerzéséhez szükséges gyakorlat igazolása tekintetében egyéb dokumentum csatolása nem szükséges, azokat az érvényes jogosultság igazolja.
A fentiekre tekintettel szükséges az ajánlatban feltüntetni azon elektronikus elérési utat, ahol az adott jogosultság ellenőrizhető.
A szakmagyakorlási jogosultságot – amennyiben a Kbt. 36. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartásokban a vonatkozó adatok, illetve tények ingyenes ellenőrzésére nincsen mód -, és a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséget és gyakorlatot ajánlattevő más módon nem igazolta, a jogosultság érvényességét igazoló dokumentumok egyszerű másolatban történő benyújtásával köteles ajánlattevő igazolni.
Amennyiben a Kbt. 36. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartás a Közbeszerzési Hatóság útmutatójában nem szerepel, úgy ajánlattevőnek vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek a közbeszerzési eljárásban meg kell jelölnie az érintett nyilvántartást.
Egy szakember az M/3.1. – M/3.13. alkalmassági minimumkövetelmények közül csak egy minimumkövetelménynek való megfelelés céljából jelölhető meg!
M/4.
A Kbt. 55. § (1) bekezdésének c) pontja és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésének f) pontja alapján az előírt környezetvédelmi irányítási rendszer bemutatása, annak bármely nemzeti rendszerben történő akkreditálását igazoló tanúsítvány (egyszerű másolatának) csatolásával, ennek hiányában a szabványnak megfelelő, azzal egyenértékű környezetvédelmi intézkedések egyéb bizonyítékainak csatolásával a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének megfelelően.
A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése szerint azokban az esetekben, amelyekben a 18. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke bizonyítja – figyelemmel a 18. §-ban és 20. §-ban foglaltakra is -, hogy a gazdasági szereplő megfelel az adott alkalmassági követelménynek, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni a fentiek szerint, a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15.§ (2) bekezdésében foglalt egyéb igazolási módok helyett.
A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 17.§ (1a) bekezdése alapján építési beruházás közbeszerzése esetén, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői névjegyzékében megjelenített fenti – III.2.3. pontban foglalt – előírásoknak megfelelő dokumentumok bizonyítják, hogy a gazdasági szereplő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, a követelmény és a megfelelést igazoló dokumentum helyének pontos megjelölését is köteles elfogadni az ajánlatkérő a – III.2.3. pontban – fentiek szerint, a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15.§ (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok benyújtása helyett.
A Kbt. 55. §(4) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
A Kbt. 55. § (5) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlattevő az alkalmasság igazolása során a Kbt. 55. § (5) bekezdés szerint más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat:
a) ha az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni és ennek módjáról nyilatkozik, ilyen nyilatkozatnak tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került, vagy
b) ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során.
A 306/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 10.§ (2) bekezdése alapján az a szervezet, amelynek korábbi teljesítéseit a Kbt. 55. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az alkalmasság igazolásához az ajánlattevő felhasználta, a szerződés teljesítése során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlattevő teljesítése azon részének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben az ajánlatkérőt ért kár megtérítéséért, amelyre vonatkozóan az ajánlattevő alkalmasságát a korábbi teljesítések bemutatása igazolta.
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
Alkalmatlan az ajánlattevő a szerződés teljesítésére, amennyiben nem rendelkezik
M/1.
a jelen ajánlati felhívás feladásának napját megelőző 5 évben (60 hónapban) az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített alábbi befejezett (sikeres műszaki átadás-átvétellel lezárt) referenciamunkákkal:
M/1.1. – összesen legalább nettó 3 500 000 000 HUF értékű magasépítési létesítmény építésére és/vagy felújítására vonatkozó referenciával, amely az alábbi munkarészeket tartalmazta:
a – minimum bruttó 7500 m2 alapterületű létesítmény építését;
b – minimum 3 500 fő befogadására alkalmas létesítmény, ahol minimum 3 500 db ülőhely kialakításra került;
c – minimum 3 000 m3 előre gyártott és/vagy helyszíni vasbeton szerkezetet;
d – minimum 150 tonna acél szerkezetet;
e – minimum 3 000 m2-nyi sportpálya pályafelületének kialakítását;
Az M/1.1. pontban felsorolt (a-e pontok) követelményeknek való megfelelés maximum 3 szerződésből teljesíthető, azonban az előírt a-e pontok szerinti egyes minimumkövetelmények értékei nem adódhatnak össze több szerződésből, azokat pontonként egy szerződésből kell igazolni! A referenciák közül legalább 1 db sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmény építésére és/vagy felújítására kell, hogy vonatkozzon és 1 db minimum nettó 3 000 000 000 HUF értékű kell, hogy legyen.
A 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján, jelen referencia a szerződés teljesítésének kivitelezési részére vonatkozó alkalmasságot igazol.
M/1.2. – legalább 1 db, legalább 3500 fő befogadó képességű, az UEFA Stadion Infrastruktúra Szabályok előírásai szerinti, legalább 3-as kategóriájú stadion előírásait és az MLSZ 2014-es infrastruktúra szabályzatának első osztályú pályára vonatkozó előírásait teljesítő labdarúgó stadion kiviteli terveinek elkészítésére vonatkozó referenciával.
A 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján, jelen referencia a szerződés teljesítésének a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó alkalmasságot igazol.
Egy referenciaigazolás a fent előírt alkalmassági minimumkövetelmények közül több alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelés céljából is felhasználható.
M/2.
a jelen ajánlati felhívás feladását közvetlenül megelőző utolsó kettő év (2013. és 2014.) átlagában legalább 70 főt elérő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal.
M/3.
legalább az alábbi szakemberekkel:
M/3.1. – 1 fő, műszaki felsőfokú végzettségű szakember, aki rendelkezik magasépítési kivitelezési munkák irányításában szerzett legalább 5 éves tapasztalattal, és aki részt vett egy legalább nettó 3 500 000 000,- Ft értékű, sikeres átadás-átvétellel lezárt magasépítési beruházás megvalósításában.;
M/3.2. – 2 fő szakember, aki
Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-É” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 1. Rész D) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-É” felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-É” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 1. Rész E) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-É” kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.;
M/3.3. – 1 fő szakember, aki
Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉG” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész D) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉG” felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉG” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész E) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉG” kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.;
M/3.4. – 1 fő szakember, aki
Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész D) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész E) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.;
M/3.5. – 1 fő szakember, aki
Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész D) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész E) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik és legalább 3 éves (36 hónapos), gyengeáramú rendszerek (pl.: gyengeáramú automatikus tűzjelző, hangosítási rendszer, informatikai rendszer, telefonközpont, GSM hálózat, videó megfigyelő rendszer, beléptető rendszer, jegykezelő rendszer, mérkőzéselemző rendszer) kivitelezése területén szerzett gyakorlattal rendelkezik.;
M/3.6. – 1 fő szakember, aki
Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „É” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész E) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „É” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „É” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész F) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „É” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.;
M/3.7. – 1 fő szakember, aki
Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „K” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész E) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „K” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „K” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész F) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „K” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.;
M/3.8. – 1 fő szakember, aki
Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „T” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész E) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „T” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „T” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész F) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „T” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.;
M/3.9. – 1 fő szakember, aki
Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „G” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész E) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „G” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „G” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész F) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „G” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.;
M/3.10. – 1 fő szakember, aki
Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „V” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész E) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „V” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „V” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész F) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „V” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.;
M/3.11. – 1 fő, minőségmenedzsment és/vagy minőségügyi szakmérnök végzettségű szakember, aki magasépítési kivitelezés(ek) minőségirányításának vezetésében legalább 5 éves (60 hónapos) szakmai tapasztalattal rendelkezik.;
M/3.12. – 1 fő, környezetmérnök végzettségű szakember, aki magasépítési kivitelezésekben legalább 3 éves (36 hónapos) szakmai tapasztalattal rendelkezik.;
M/3.13. – 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakmérnök végzettségű, és a 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti, az ajánlattétel időpontjában érvényes engedéllyel rendelkező munkavédelmi szakember, aki a munkavédelmi koordinációért felelős, és aki legalább 3 éves (36 hónapos) munkavédelmi területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik.
M/4.
magasépítési kivitelezésre vonatkozó ISO 14001 nemzetközi szabványnak megfelelő vagy azzal egyenértékű környezetvédelmi rendszertanúsítvánnyal, vagy az egyenértékű környezetvédelmi intézkedések egyéb bizonyítékaival.
III.2.4)Fenntartott szerződésekre vonatkozó információk
III.3)Szolgáltatásmegrendelésre irányuló szerződésekre vonatkozó különleges feltételek
III.3.1)Adott foglalkozásra (képzettségre) vonatkozó információk
III.3.2)A szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő személyek