II. szakasz: A szerződés tárgya
II.1)Meghatározás
II.1.1)Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés:
„A Szombathelyi Labdarúgó Stadion és Multifunkcionális Sportcsarnok építéséhez kapcsolódó kivitelezési munkálatok elvégzése és a kivitelezéshez szükséges kiviteli tervek és megvalósulási tervdokumentáció elkészítése vállalkozási szerződés keretében.”.
II.1.2)A szerződés típusa és a teljesítés helyeÉpítési beruházás
Tervezés és kivitelezés
A teljesítés helye: Kivitelezés tekintetében: H-9700 Szombathely, Rohonci út 3., Hrsz. 3643/1., 3645., 3606., 3518/2., 3643/2. helyrajzi szám.
Tervezés tekintetében: H-9700 Szombathely, Kossuth Lajos u. 1–3.
NUTS-kód HU232 Somogy
II.1.3)Közbeszerzésre, keretmegállapodásra és dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó információkA hirdetmény közbeszerzés megvalósítására irányul
II.1.4)Keretmegállapodásra vonatkozó információk
II.1.5)A szerződés vagy a beszerzés(ek) rövid meghatározása
A Szombathelyi Labdarúgó Stadion és Multifunkcionális Sportcsarnok építéséhez kapcsolódó kivitelezési munkálatok elvégzése és a kivitelezéshez szükséges kiviteli tervek és megvalósulási tervdokumentáció elkészítése vállalkozási szerződés keretében. A szerződés egyösszegű (átalánydíjas) típusú.
II.1.6)Közös közbeszerzési szójegyzék (CPV)45000000 Építési munkák, 45212224 Stadion építése, 45212225 Sportcsarnok építése, 71220000 Építészeti tervezési szolgáltatások
II.1.7)A közbeszerzési megállapodásra (GPA) vonatkozó információkA szerződés a közbeszerzési megállapodás (GPA) hatálya alá tartozik: igen
II.1.8)RészekA beszerzés részekből áll: nem
II.1.9)Változatokra (alternatív ajánlatok) vonatkozó információkElfogadhatók változatok (alternatív ajánlatok): nem
II.2)Szerződés szerinti mennyiség
II.2.1)Teljes mennyiség:
Szombathelyi Labdarúgó Stadion és Multifunkcionális Sportcsarnok, mint komplex sportlétesítmény teljes körű kivitelezési munkálatai elvégzése és a kivitelezéshez szükséges részletes kiviteli tervek, valamint a megvalósulási tervdokumentáció elkészítése. Amennyiben a kiviteli tervek a rendelkezésre álló építési engedély módosítását teszik szükségessé, úgy módosított építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítése, továbbá az azokhoz kapcsolódó, illetve a használatba vételhez szükséges egyéb engedélyek (beleértve az ajánlatkérő nevében történő engedélyezéseket is) beszerzése. A teljesítés egységes feladatként, vállalkozási szerződés keretében történik. A vállalkozási szerződés egyösszegű (átalányáras) típusú.
Főbb munkanemek és mennyiségek a következőek (az alábbi adatok tájékoztató jellegűek (becsült értékek), az elvégzendő munkák részletes leírását a dokumentáció műszaki fejezete tartalmazza):
— Labdarúgó stadion (8 656 fő ülőhely, 105 x 68 m pálya),
— Parkolók száma: 292 db,
— Multifunkcionális (birkózó, ökölvívó és konditerem, tornacsarnok, kézilabda pálya, súlyemelő terem, szertár és bemelegítő folyosó) sportcsarnok 50 x 60 m alapterületű fszt. + 2 szintes, a kézilabda pálya 458 fő befogadására alkalmas lelátóval rendelkezzen,
— Parkoló lemez, ami a VIP szintre érkezik (I. emelet),
— Múzeum Shop/Söröző,
— Alapozás: mélyített síkalapozás,
— A stadion célszerkezete PVC membránnal fedett szerkezet,
— A stadion lelátó előregyártott vasbeton szerkezet,
— Stadion részei: VIP és SKY boxok (I. és II. emeleten),
— Liftek száma: 4 db,
— A sportcsarnok előregyártott vasbeton szerkezetű, monolit részekkel, rácsos acéltartó födémszerkezettel előregyártott födémpalló,
— Sportparketta, sportvilágítás 1 400 Lux,
— Gépészet,
— vízellátás, csatornázás, csapadékvíz elvezetés,
— szellőzés, hűtés-fűtés,
— pályafűtés,
— öntözés,
— tűzivíz rendszer,
— Erősáramú rendszerek,
— Gyengeáramú rendszerek,
— Talajvíz építés közben a Perint patak vízszintjétől függően előfordulhat.
Az engedélyezési tervdokumentáció az ajánlattételi dokumentáció részeként átadásra kerül.
A kiviteli terveket, valamint a megvalósulási tervdokumentációt papír alapon 5 példányban, elektronikus formában (pdf, tiff és dwg vagy dwf formátumban) pedig 10 példányban köteles nyertes ajánlattevő elkészíteni és ajánlatkérő részére átadni.
A kiviteli tervek készítése szakaszosan történik.
A kiviteli terveket és a megvalósulási tervdokumentációt úgy kell elkészíteni, hogy azok megfeleljenek az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII.23.) Korm. rendelet és a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete előírásainak.
Ajánlatkérő felhívja a T. Ajánlattevők figyelmét, hogy ha az ajánlati felhívás, vagy a rendelkezésre bocsátott ajánlati dokumentáció meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást tartalmaznak, a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt és akár szerepel a megnevezés mellett, akár nem, azokkal ajánlatkérő – a Kbt. 48. § (3) bekezdésében hivatkozott 310/2011. (XII.23.) Kormányrendelet 26. § (6) bekezdése alapján – egyenértékű megajánlásokat elfogad.
Ajánlatkérő kizárólag az építési-kivitelezési munkák során felmerülő pótmunkák biztosítása érdekében a nettó egyösszegű ajánlati ár 5 %-ának megfelelő tartalékkeretet biztosít (kizárólag feltételesen felhasználható összeg). A tartalékkeret az ajánlattételi dokumentáció, illetve a 306/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 7. §-a szerint használható fel. A tartalékkeret nem képezi az Ajánlattevő által megajánlott Egyösszegű Nettó Ajánlati Ár részét.
A részletes szakági műszaki leírásokat a műszaki dokumentáció tartalmazza.
II.2.2)Vételi jogra (opcióra) vonatkozó információVételi jog (opció): nem
II.2.3)Meghosszabbításra vonatkozó információkA szerződés meghosszabbítható: nem
II.3)A szerződés időtartama vagy a befejezés határidejeAz időtartam hónapban: 18 (a szerződés megkötésétől számítva)
III. szakasz: Jogi, gazdasági, pénzügyi és műszaki információk
III.1)Az alvállalkozói szerződéssel kapcsolatos feltételek
III.1.1)A szerződést biztosító mellékkötelezettségek:
Ajánlatkérő a teljesítés során megvalósítandó kivitelezési szakaszokhoz kíván kötbérterhes részteljesítési határidőket és ahhoz kapcsolódó szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (kötbéreket) rendelni.
Kötbérterhes határidők:
(i) szerkezetkész állapot pénzügyi és műszaki ütemtervben meghatározott időpontja;
(ii) 100 %-os műszaki készültség elérése: a szerződéskötéstől számított max. 18 hónap.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben – a teljesítés időtartamára és a jótállásvállalás időtartamára – az alábbi szerződést biztosító mellékkötelezettségeket köti ki, amelyek pontos leírását a szerződéstervezet tartalmazza:
a) Teljesítési biztosíték;
b) Jótállási biztosíték;
c) Előleg-visszafizetési biztosíték;
d) Késedelmi kötbér;
e) Hibás teljesítési (jótállási) kötbér;
f) Meghiúsulási kötbér.
Késedelmi kötbér: A Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.
Ennek megfelelően Ajánlatkérő késedelmi kötbért határoz meg a szerződésben foglalt teljesítési – rész és véghatáridők késedelmes teljesítésére vonatkozóan, amennyiben nyertes ajánlattevő olyan okból, amelyért felelős késedelmesen teljesít.
A késedelmi kötbér alapja a fentiekben hivatkozott részhatáridő esetében a tartalékkeret nélkül számított teljes, nettó szerződéses ellenérték.
A késedelmi kötbér mértéke minden esetben a kötbéralap 0,25 %-a/ nap (nulla egész huszonöt százalék naponta). A késedelmi kötbér összesített, maximális mértéke a tartalékkeret nélkül számított teljes, nettó szerződéses ellenérték 12 %-a (tizenkettő százalék).
A maximális késedelmi kötbér elérése esetén az Ajánlatkérőnek jogában áll – választása szerint – a szerződésszegés következményeinek érvényesítése mellett a szerződést azonnali hatállyal felmondani, vagy a szerződéstől elállni.
Hibás teljesítési kötbér: A nyertes Ajánlattevő hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben, vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. A hibás teljesítési kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett munkarészre eső tartalékkeret és Áfa nélkül számított vállalkozói díj 5 %-a.
Meghiúsulási kötbér: A Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. A meghiúsulási kötbért Ajánlatkérő abban az esetben érvényesíti, ha a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyért a nyertes ajánlattevő felelős.
A meghiúsulási kötbér mértéke a tartalékkeret nélkül számított nettó vállalkozási díj (teljes nettó szerződéses ellenérték) 15 %-a (tizenöt százaléka).
Amennyiben a nyertes ajánlattevőnek kötbérfizetési kötelezettsége merül fel, Ajánlatkérő a kötbér összegével csökkentve fizeti ki a nyertes ajánlattevő aktuális/esedékes számláját, figyelemmel ugyanakkor a Kbt. 130. § (6) bekezdésben foglaltakra.
A kötbér érvényesítése nem zárja ki a nyertes Ajánlattevő kártérítési felelősségét, melyért helytállni tartozik.
A kötbérekre vonatkozó részletes rendelkezéseket az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezet tartalmazza.
Teljesítés elmaradásával kapcsolatos igények biztosítéka (Teljesítési biztosíték):
A nyertes Ajánlattevő köteles a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5 %-nak megfelelő összegű Teljesítési Biztosítékot nyújtani az Ajánlatkérőnek, melyet a Kbt. 126. § (6) bekezdés a) pontja szerint óvadékként az Ajánlatkérő bankszámlájára történt befizetéssel/átutalással; bank vagy biztosító által vállat garancia vagy banki készfizető kezesség biztosításával, vagy a biztosítási szerződés alapján kiállított – a Biztosító készfizető kezességvállalását tartalmazó – kötelezvényével lehet teljesíteni.
A teljesítési biztosíték határidőre (szerződés hatálybalépése) történő rendelkezésre bocsátásáról az Ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell a Kbt. 126. § (5) bek. alapján.
Rendelkezésre bocsátás kezdete: a szerződés hatályba lépése.
Rendelkezésre bocsátás vége: A teljesítési biztosítéknak a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárásának napjáig kell érvényben lennie.
Ha és amennyiben a nyertes Ajánlattevő a szerződéses kötelezettségeit nem teljesíti, úgy Ajánlatkérő jogosult a Teljesítési biztosítékot lehívni. Ajánlatkérő a Teljesítési biztosíték által nem fedezett kára érvényesítésére vonatkozó igényét fenntartja.
Jótállás: Nyertes ajánlattevő a sikeres és hiánytalan műszaki átadás-átvétel napjától számított 36 hónap időtartamra a szerződésben foglalt valamennyi munkára teljeskörű jótállást köteles vállalni. A jótállási időszak a sikeres és hiánytalan műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárását követő napon kezdődik. Esetleges javítás vagy kicserélés esetén a jótállási idő a javított/kicserélt részre vonatkozóan újrakezdődik.
Hibás teljesítésére kikötött igények biztosítéka (Jólteljesítési/Jótállási):
A nyertes Ajánlattevő köteles a szerződés szerinti, tartalékkeret és az áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 3 %-nak megfelelő összegű Jólteljesítési Biztosítékot nyújtani az Ajánlatkérőnek, melyet a Kbt. 126. § (6) bekezdés a) pontja szerint óvadékként az ajánlatkérő bankszámlájára történt befizetéssel/átutalással; bank vagy biztosító által vállat garancia vagy banki készfizető kezesség biztosításával, vagy a biztosítási szerződés alapján kiállított – a Biztosító készfizető kezességvállalását tartalmazó – kötelezvényével lehet nyújtani.
A biztosíték határidőre (teljesítés időpontjában) történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell.
Rendelkezésre bocsátás kezdete: a jótállási kötelezettség kezdetének időpontja.
Rendelkezésre bocsátás vége: a jótállási kötelezettség lejártának napjáig kell érvényben lennie.
Előleg-visszafizetési biztosíték:
Amennyiben a Nyertes ajánlattevő előleget igényel, arra akkor jogosult, ha az előleggel azonos mértékű biztosítékot nyújt. Mértéke tehát az előleg teljes összegével megegyezik. A nyertes ajánlattevőnek az előleg-visszafizetési biztosítékot a Kbt. 126. § (6) bekezdésének a) pontjában meghatározott módon, legkésőbb az előlegbekérő levél benyújtásának időpontjáig az ajánlatkérő rendelkezésére kell bocsátania. Az előleg-visszafizetési biztosíték nyújtása az előleg rendelkezésre bocsátásának feltétele. Az előleg-visszafizetési biztosítéknak az előleg teljes visszafizetéséig, illetőleg elszámolásáig rendelkezésre kell állnia. Az előleggel kapcsolatos biztosíték nyújtása értelemszerűen csak abban az esetben kötelező, ha nyertes ajánlattevő az előleg lehetőségével élni kíván.
Ajánlattevőnek – a Kbt. 126. § (5) bekezdése szerint – nyilatkozatot kell csatolnia ajánlatához az előleg-visszafizetési biztosíték határidőre történő rendelkezésére bocsátásáról.
Amennyiben Ajánlattevő/nyertes Ajánlattevő a teljesítés elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékát, a hibás teljesítésére kikötött igények biztosítékát jelentő biztosítékot, illetve az előleg-visszafizetési biztosítékot óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél számlájára történő befizetésével/átutalásával kívánja rendelkezésre bocsátani, úgy azt az Ajánlatkérő UniCredit Bank Zrt-nél vezetett 10918001-00000129-17680004 sz. bankszámlájára kell befizetni vagy átutalni.
Ajánlatkérő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték esetében a Kbt. 126. § (7) bekezdés alapján lehetővé teszi, hogy a fizetési számlára történő befizetés helyett a biztosíték a teljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön biztosításra.
A Kbt. 126. § (8) bekezdés alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
A mellékkötelezettségek pontos leírását a szerződéstervezet tartalmazza.
III.1.2)Fő finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre:
Az ellenszolgáltatás a nyertes ajánlattevő általi (rész)teljesítést, az ajánlatkérő (műszaki ellenőr) által ennek elismeréseként kiállított (rész)teljesítésigazolás alapján helyesen kiállított (rész)számla kézhezvételét követően átutalással, forintban kerül kiegyenlítésre a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:130. § (1)–(2) bekezdései szerinti határidőben, figyelembe véve a Kbt. 130. § (3), (5) és (6) bekezdéseit és 131. § szakaszát, a 306/2011 Kormányrendelet 12- 14. § szakaszait, az az Art. 36/A §-ban meghatározott rendelkezéseket, valamint a szerződésben részletesen meghatározottakat.
A teljesítés igazolására a Kbt. 130.§ (1)–(2) bekezdéseiben foglaltak irányadóak.
Az árat egyösszegű átalányáron kell megadni, az sem árfolyamváltozás, sem más ok következtében nem módosulhat automatikusan. A garanciális időszaki hibaelhárításnál sem kiszállási díj sem más költség nem számítható fel.
Az ajánlattétel, az elszámolás a szerződéskötés és a kifizetés pénzneme: HUF.
A nyertes ajánlattevő maximum a szerződés tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10 %-nak megfelelő összegű előleget igényelhet, de az előleg igénylése nem kötelező. Amennyiben a nyertes ajánlattevő előleget igényel, úgy ajánlatkérő azt az alábbiak szerint tudja biztosítani:
Ajánlatkérő a Kbt. 131. § (1) bekezdésében meghatározott előleg mértéken felül biztosít előleget a nyertes ajánlattevő számára. Az előleg igénybevételének feltétele az igénybe venni kívánt előleg mértékével azonos mértékű, feltétel nélküli előleg visszafizetési biztosíték rendelkezésre bocsátása. Az előleg visszafizetési biztosítékot a Nyertes ajánlattevő – választása szerint – teljesítheti az igényelt előleg összegével megegyező összegű, a Kbt. 126. § (6) bekezdés a) pontjában említett biztosítékok bármelyikének rendelkezésre bocsátásával. Az előleg kifizetésének a feltétele a biztosíték rendelkezésre bocsátása. Az előleg kifizetése a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti határidőben történik, feltéve, hogy a kifizetés egyéb feltételei teljesültek. Az előleget az Ajánlatkérő az előlegbekérő alapján fizeti ki a Nyertes ajánlattevőnek legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül. Az előlegbekérőt, az eredeti példányban benyújtandó előleg-visszafizetési biztosítékkal egy időben, legkésőbb a szerződéskötést követő 15 napon belül (jogvesztő határidő) kell benyújtani.
Az előlegként kifizetett összeg a végszámlában kerül elszámolásra.
Nyertes ajánlattevő a kivitelezés műszaki előrehaladásához (készültségéhez) igazodóan, minden esetben az Ajánlatkérő (műszaki ellenőr) által kiadott rész- vagy végteljesítés igazolás alapján, havonta utólag egy darab részszámlát, valamint 1 db végszámlát jogosult benyújtani, az alábbiak szerint:
Részszámlák:
Részszámla havonta a műszaki előrehaladás arányában utólag, a műszaki ellenőr által igazolt teljesítést követően nyújtható be.
Az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés tartalékkeret és áfa nélkül számított értékének 70 százalékánál, de nem lehet magasabb a szerződés tartalékkeret és áfa nélkül számított értékének 90 százalékánál. A teljesítéskor felhasznált tartalékkeret összege csak a végszámlában számolható el. A részszámlák szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg.
Végszámla benyújtására valamennyi tevékenység elvégzését, szerződésszerű teljesítését követően, a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lebonyolítása és a megvalósulási tervdokumentáció átadása után van lehetőség a birtokbaadást követően.
Ajánlatkérő – a Kbt. 125. § (9) bekezdése alapján, összhangban a 306/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 7. §-ban és a vállalkozási szerződésben foglaltakkal – a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás (nettó vállalkozási díj) 5 %-ának megfelelő tartalékkeretet biztosít. A tartalékkeret felhasználásának szabályait, lehetséges eseteit, valamint pénzügyi feltételeit részletesen a dokumentáció tartalmazza (szerződéstervezet). A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel a dokumentációban részletezettek szerint.
Ajánlatkérő a 2007. évi CXXVII. törvény. 142. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel nyilatkozik arról, hogy a 312/2012. (XI. 8.) – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Kormány. rendelet alapján a stadion kivitelezése építési engedélyezési eljárás köteles, amelynek megfelelően az általános forgalmi adót az építési kivitelezési tevékenységek vonatkozásában a szolgáltatás igénybevevője fizeti. Nyertes ajánlattevő a 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: ÁFA tv.) 142. § (7) bekezdése alapján köteles olyan számla kibocsátásáról gondoskodni, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel, továbbá a számla az ÁFA tv. 169. § n) pontjában foglaltaknak megfelelően tartalmazza a „fordított adózás” kifejezést.
A részletes fizetési feltételeket az ajánlattételi dokumentáció részét képező szerződéstervezet tartalmazza.
III.1.3)A közös ajánlatot tevő nyertesek által létrehozandó gazdasági társaság, illetve jogi személy:
Ajánlatkérő önálló és közös ajánlattevők esetében is kizárja gazdálkodó szervezet létrehozását.
III.1.4)Egyéb különleges feltételekA szerződés teljesítésére különleges feltételek vonatkoznak: igen
A különleges feltételek meghatározása: A szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevőnek (közös ajánlattétel esetén legalább az egyik ajánlattevőnek) rendelkeznie kell építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó, elismert, bármely nemzeti rendszerben akkreditált ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, vagy az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó, ezzel egyenértékű tanúsítvánnyal, továbbá OHSAS 18001 (MSZ 28001) munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer tanúsítvánnyal, vagy az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó, ezzel egyenértékű tanúsítvánnyal. A szerződés teljesítése során ezen rendszereknek megfelelően kell eljárni, a rendszereket fenntartani.
Ajánlatkérő felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ajánlattevőnek a szerződés teljesítése során bármely nemzeti rendszerben akkreditált szervezet által igazolt ISO 14001 környezetvédelmi vezetési rendszernek vagy EMAS rendszernek megfelelően kell eljárni, a rendszert fenntartani.
III.2)Részvételi feltételek
III.2.1)Az ajánlattevő/részvételre jelentkező személyes helyzetére vonatkozó adatok (kizáró okok), ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat isAz alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: — Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 56. § (1) bekezdésében, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott kizáró okok valamelyike fenn áll.
— Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII.23.) Kormányrendelet 8. § (1) bekezdése alapján előírja az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét, ill. nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés követelményét (feltéve, hogy a letelepedése szerinti ország joga azt előírja).
— Az eljárásban nem lehet ajánlattevő az a gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 56. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok fenn áll.
A kizáró okok fenn nem állásának igazolása:
— Az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Kormányrendelet 2–8. és 10. §-a szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 56. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) pontját a 2. § i) pont ib) alpontja és a 4. § f) pont fc) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia.
— Az ajánlattevő nyilatkozni köteles arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 56. §(1) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik az 56. § (1) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá (Kbt. 58. § (3) bekezdés).
— Az ajánlattevőnek választása szerint:
a) nyilatkoznia kell arról, hogy nem vesz igénybe a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott kizáró okok hatálya alá, vagy
b) be kell nyújtania az eljárásban megjelölt alvállalkozó nyilatkozatát – a meg nem jelöltekre az a) pont szerinti nyilatkozat mellett – valamint az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet nyilatkozatát arról, hogy az alvállalkozó/más szervezet nem tartozik a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti kizáró okok hatálya alá.
A kizáró okok fenn nem állását igazoló dokumentumokat egyszerű másolatban is elegendő benyújtani az ajánlatban, és kifejezetten jelen eljárásra kell szólniuk.
A kizáró okok fenn nem állására vonatkozó, az ajánlattevő, az alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő által tett nyilatkozatoknak a jelen felhívás feladásának napjánál nem régebbi keltezésűnek kell lenniük.
Irányadó „A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzési eljárás során benyújtandó, kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában (KÉ 2012. évi 61. szám; 1.6.2012.).
„A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 56–57. §-ában, valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2–3. §-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában” (KÉ 2014. évi 57. szám; 16.5.2014.).
Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, akinek a részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.
III.2.2)Gazdasági és pénzügyi alkalmasságAz alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: P1) Az ajánlattevő (közös ajánlattevő) a 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 14. § (1) b) pontja alapján csatolja az ajánlathoz a felhívás feladását megelőző két lezárt üzleti évéről szóló, a számviteli jogszabályoknak megfelelő beszámolójának egyszerű másolatát (kiegészítő mellékletek nélkül). Amennyiben az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló csatolása nem szükséges, ugyanakkor ajánlattevő köteles nyilatkozni az azt tartalmazó elektronikus nyilvántartás magyarországi internetes elérhetőségéről. Ha az ajánlattevő beszámolóval azért nem rendelkezik az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak után kezdte meg működését, az alkalmasságát a közbeszerzés tárgyából (sportlétesítmény kivitelezési és tervezési tevékenység) származó árbevételéről szóló nyilatkozatával jogosult igazolni (310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése).
Az alkalmassági előírásra irányadó a 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése, valamint a 14. § (4a) és (5) bekezdése.
P2) A 310/2011 (XII.23.) Kormány rendelet 14. § (1) bekezdés c) alpontja alapján az ajánlattevő (közös ajánlattevő) cégszerűen aláírt nyilatkozata az ajánlati felhívás feladását megelőző kettő üzleti évből a teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából (sportlétesítmény kivitelezési és tervezési tevékenység) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, attól függően, hogy az ajánlattevő (közös ajánlattevő) mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak.
Az alkalmassági előírásra irányadó a 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 14 § (3) bekezdése, valamint a 14. § (4a) és (5) bekezdése.
Az alkalmasság igazolása tekintetében irányadó a Kbt. 55. § (4)–(5) bekezdései, a (6) bekezdés a) és c) pontja és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet. A Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontja alapján az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő az alkalmassági minimumkövetelmény igazolásához felhasználta, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.
A dokumentumokat a Kbt. 36. § (3) bekezdése szerint elegendő egyszerű másolati formában benyújtani az ajánlatban.
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): P1) Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha:
P1)1. saját vagy jogelődje üzemi (üzleti) eredménye az utolsó két lezárt üzleti év bármelyikében negatív volt, valamint amennyiben a 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése alapján a később létrejött gazdasági szereplő működésének ideje alatt a közbeszerzés tárgyából (sportlétesítmény kivitelezési és tervezési tevékenység) származó általános forgalmi adó nélkül számított árbevétele nem éri el összesen a nettó 2 milliárd Ft-ot.
P1)2. Az utolsó kettő lezárt üzleti év vonatkozásában ajánlatkérő a beszámoló és a cégkivonat alapján megállapítja, hogy egymást követő két lezárt üzleti évben az ajánlattevő vagy jogelődje saját tőkéje nem érte el a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkét, a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodtak, és e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság nem határozta el átalakulását vagy egyesülését (Ptk. 3:133. § (2)), valamint amennyiben a 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése alapján a később létrejött gazdasági szereplő működésének ideje alatt a közbeszerzés tárgyából (sportlétesítmény kivitelezési és tervezési tevékenység) származó általános forgalmi adó nélkül számított árbevétele nem éri el összesen a nettó 2 000 000 000 HUF-ot.
P1)3. A felhívás feladását megelőző utolsó két lezárt üzlet év bármelyikében:
— a saját tőkéje nem éri el a 1500 000 000 HUF;
— a tőkeerősségi mutatója (saját tőke/mérleg főösszeg) kisebb, mint 0,1;
— a Likviditás I = (forgóeszköz-készletek)/rövid lejáratú kötelezettségek mutatója kisebb, mint 1,0;
— a Likviditás II = forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek mutatója kisebb, mint 1,0;
— a Likviditás III = forgóeszközök/összes kötelezettségek mutatója kisebb, mint 1,0.
P2) Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha nyilatkozata alapján az ajánlati felhívás feladását megelőző kettő üzleti évben:
— a teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele összesen nem érte el a nettó 8 000 000 000 HUF-ot,
— a közbeszerzés tárgyából (sportlétesítmény kivitelezési és tervezési tevékenységből) származó – általános forgalmi adó nélkül számított árbevétele – az ajánlati felhívás feladását megelőző kettő üzleti évben összesen nem érte el a nettó 2 000 000 000 HUF-ot.
Az előírt alkalmassági követelményeknek közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon gazdasági és pénzügyi alkalmasság körébe eső követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre (P1), elegendő, ha közülük csak egy felel meg. A P1)1.–P1)3. alkalmassági minimumkövetelményeken belül minden alszempontnak a közös ajánlattevők közül ugyanazon ajánlattevőnek kell megfelelnie.
III.2.3)Műszaki, illetve szakmai alkalmasságAz alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
M1) A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlathoz csatolni kell az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított öt év (60 hónap) legjelentősebb, kiviteli tervdokumentáció készítés, és kivitelezési és/vagy felújítási munka/munkák ismertetését. Az ismertetésnek tartalmaznia kell legalább az építési beruházást teljesítő gazdasági szereplő megnevezését, a teljesítés idejét (a kezdési és befejezési határidőt) és helyét, a sikeres műszaki átadás-átvétel idejét (ÉV/HÓ/NAP részletezettséggel), az ellenszolgáltatás nettó összegét, a saját teljesítés mértékét, valamint a szerződést kötő másik fél megnevezést, elérhetőségét, a szerződés tárgyát, továbbá arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.
Amennyiben az alkalmasságot igazolni kívánó a teljesítést közös ajánlattevőként végezte, a referencia igazolásban szerepelnie kell, hogy a teljesítésben milyen arányban (százalékban) vett részt. Ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra vonatkozó referencia igazolás nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást bármelyik, a teljesítésben résztvevő ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás egésze tekintetében köteles elfogadni, feltéve, hogy a teljesítés a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt és az igazolást benyújtó ajánlattevő által végzett teljesítés aránya elérte a 15 %-ot (310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (3) bek).
Az ismertetést a Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése szerint kell benyújtani.
Az alkalmassági követelményeknek közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
Az alkalmasság igazolása tekintetében irányadó a Kbt. 55. § (4)–(5) bekezdései, a (6) bekezdés a) és b) pontja és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet.
A 306/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése szerint az a szervezet, amelynek korábbi teljesítéseit a Kbt. 55. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az alkalmasság igazolásához az ajánlattevő felhasználta, a szerződés teljesítése során a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlattevő teljesítése azon részének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben az ajánlatkérőt érő kár megtérítéséért, amelyre vonatkozóan az ajánlattevő alkalmasságát a korábbi teljesítések bemutatása igazolta.
A Kbt. 129. § (7) bek. alapján a konzorcium teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként, illetve árbevételként a konzorcium/projekttársaság mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésben ténylegesen részt vettek – a részvétel mértékéig – akkor is, ha a konzorcium/projekttársaság időközben megszűnt.
A 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében előírtak alapján ajánlatkérő rögzíti, hogy az M1) szerinti referencia/referenciák a szerződés teljesítésének egészére vonatkozó alkalmasságot igazol(nak).
Az alkalmassági előírásra irányadó a 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése, valamint a 17. § (1a) bekezdése.
M2) A 310/2011 (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés e) pontja alapján ajánlattevő nyilatkozata azon szakemberekről, akiket be kíván vonni a teljesítésbe.
A nyilatkozatnak tartalmazni kell az alábbiakat:
— a szakember neve,
— annak a pozíciónak a megjelölése, amely pozícióba a szakembert bevonni kívánja,
— amennyiben a bemutatott szakember az ajánlattétel időpontjában már rendelkezik kamarai nyilvántartásba vétellel – a kamarai nyilvántartási szám és a nyilvántartó kamara neve, elérhetősége,
— amennyiben a bemutatott szakember az ajánlattétel időpontjában még nem rendelkezik kamarai nyilvántartásba vétellel, ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy a megajánlott szakember a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződéskötésig rendelkezni fog,
— nyilatkozat arról, hogy a szakemberrel a szerződés teljesítésének időtartama alatt rendelkezni fog.
A fenti nyilatkozathoz csatolni kell továbbá:
— a szakemberek végzettségét igazoló okiratok másolatát, valamint,
— a szakemberek saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzát, melynek tartalmaznia kell az alábbiakat,
— a szakember neve, címe, végzettsége,
— annak a munkaadónak, foglalkoztatónak a neve, akivel/amellyel az adott szakember munkaviszonyban áll (amennyiben a szakember, mint természetes személy megbízási szerződéssel alvállalkozóként kerül bevonásra a szerződés teljesítésébe, az előírt információt nem kell megadni),
— szakmai tapasztalat ismertetése (Év/Hónap megjelölésben),
— a szakember kifejezett nyilatkozata arról, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezésre áll, közreműködik a teljesítésben az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettsége a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzését bármilyen szempontból akadályozná.
A valamely EGT tagállamban jogszerűen letelepedett és ott szakmagyakorlási tevékenység végzésére jogosult szolgáltató (a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakember) vonatkozásában ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 266/2013. Korm. rendelet 40. § és 41. §-aiban foglaltakra.
Az alkalmassági követelményeknek közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
Az alkalmasság igazolása tekintetében irányadó a Kbt. 55. § (4)–(5) bekezdései, a (6) bekezdés a) pontja és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet.
Az alkalmassági előírásra irányadó a 310/2011 (XII.23.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése, valamint a 17. § (1a) bekezdése.
Irányadó a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről.
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
Alkalmatlannak minősül az ajánlattevő, ha:
M.1.
A) nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított öt megelőző évben (60 hónapban) az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített, legalább 4 000 000 000 HUF ellenszolgáltatást igazoló, közhasználatú építmény kiviteli tervdokumentációja készítésére, és kivitelezési és/vagy felújítási munkáira vonatkozó befejezett (sikeres műszaki átadás-átvétellel lezárt) referenciamunkával és
B) nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított öt megelőző évben (60 hónapban) az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített, nemzetközi minősítésű (akkreditált) legalább 6 000 fő befogadóképességű, VIP lelátót is magába foglaló sportlétesítmény kiviteli tervdokumentáció készítésére és kivitelezési és/vagy felújítási munkára vonatkozó befejezett (sikeres műszaki átadás-átvétellel lezárt) referenciamunkával és
C) nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított öt megelőző évben (60 hónapban) az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített, legalább 4 000 000 000 HUF ellenszolgáltatást igazoló, multifunkcionális sportlétesítmény kiviteli tervdokumentáció készítésére és kivitelezési és/vagy felújítási munkára vonatkozó befejezett (sikeres műszaki átadás-átvétellel lezárt) referenciamunkával, mely az alábbi munkarészeket tartalmazza:
— legalább 5 000 férőhelyes,
— legalább 2 000 m2 játéktér kivitelezését,
— vasbeton szerkezetű létesítmény acélszerkezetű lefedése, melyben az előregyártott vasbeton szerkezet mennyisége legalább 2 500 m3, és az acélszerkezet legalább 600 tonna.
Befejezettnek minősül a szerződés tárgyát képező referencia, amelynek sikeres műszaki átadás-átvételére az ajánlati felhívás feladását (felhívás VI.5.) pontja) megelőző 60 hónapban került sor.
Sportlétesítmény akkor minősül multifunkcionálisnak, amennyiben az nem csak egy, hanem több sportági tevékenység végzésére is alkalmas (pl. labdarúgás, kosárlabda, kézilabda stb).
Ajánlatkérő közhasználatú építmény alatt a 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 9. pontjában meghatározott építményt érti.
Fenti pontokban előírt követelményeknek egy referenciával is meg lehet felelni:
M2) Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha nem rendelkezik:
M/2.1. – 1 fő, műszaki felsőfokú végzettségű szakember, aki rendelkezik magasépítési kivitelezési munkák irányításában szerzett legalább 5 éves tapasztalattal;
M/2.2. – 2 fő szakember, aki Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-É” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 1. Rész D) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-É” felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-É” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 1. Rész E) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-É” kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik;
M/2.3. – 1 fő szakember, aki Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉG” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész D) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉG” felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉG” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész E) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉG” kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik;
M/2.4. – 1 fő szakember, aki Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész D) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész E) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik;
M/2.5. – 1 fő szakember, aki Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész D) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 2. Rész E) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV-ÉV” kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik és legalább 3 éves (36 hónapos), gyengeáramú rendszerek (pl.: gyengeáramú automatikus tűzjelző, hangosítási rendszer, informatikai rendszer, telefonközpont, GSM hálózat, videó megfigyelő rendszer, beléptető rendszer, jegykezelő rendszer, mérkőzéselemző rendszer) kivitelezése területén szerzett gyakorlattal rendelkezik;
M/2.6. – 1 fő szakember, aki Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „É” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész E) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „É” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „É” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész F) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „É” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.;
M/2.7. – 1 fő szakember, aki Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „K” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész E) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „K” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „K” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész F) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „K” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik;
M/2.8. – 1 fő szakember, aki Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „T” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész E) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „T” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „T” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész F) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „T” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik;
M/2.9. – 1 fő szakember, aki Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „G” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész E) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „G” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „G” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész F) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „G” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik;
M/2.10. – 1 fő szakember, aki Végzettség: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „V” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész E) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „V” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.
Szakmai gyakorlat: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „V” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. Tervezés 2. Rész F) pontjában meghatározott gyakorlattal, vagy érvényes, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „V” kategóriájú építészeti-műszaki tervezési (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkezik.;
M/2.11. – 1 fő, minőségmenedzsment és/vagy minőségügyi szakmérnök végzettségű szakember, aki magasépítési kivitelezés(ek) minőségirányításának vezetésében legalább 5 éves (60 hónapos) szakmai tapasztalattal rendelkezik.;
M/2.12. – 1 fő, felsőfokú végzettségű szakember, aki sportlétesítmény építésében és/vagy rekonstrukciójában legalább 3 éves (36 hónapos) sporttechnológiai szakmai tapasztalattal rendelkezik.
M/2.13. – 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakmérnök végzettségű, és a 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti, az ajánlattétel időpontjában érvényes engedéllyel rendelkező munkavédelmi szakember, aki a munkavédelmi koordinációért felelős, és aki legalább 3 éves (36 hónapos) munkavédelmi területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik.
Egy szakember maximum két pozícióra (M2)1–M2)13) jelölhető.
III.2.4)Fenntartott szerződésekre vonatkozó információk
III.3)Szolgáltatásmegrendelésre irányuló szerződésekre vonatkozó különleges feltételek
III.3.1)Adott foglalkozásra (képzettségre) vonatkozó információk
III.3.2)A szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő személyek
